Kis családunk napja nem indult valami fényesen, hiszen egy nem várt látogató érkezett hozzájuk. Ismérve a csíkos póló és a maszk. Pechére a betörőnek, a riasztó megszólalt.
Nemsokára a rendőrök kiérkeztek, és heves bunyó tört ki.
A rendőrnő felülkerekedett a betörőn, bilincsbe verte, majd beültette a kocsiba.
- Nem loptak el semmit? – érdeklődött a betörő.
- Nem.
- Holnap bejöhet a kapitányságra, feljelentést tenni.
- Rendben, köszönöm.
- Viszlát!
- Viszont látásra!
- Nem.
- Holnap bejöhet a kapitányságra, feljelentést tenni.
- Rendben, köszönöm.
- Viszlát!
- Viszont látásra!
Reggel mindenki jóízűen ette az Emily által készített bundáskenyeret.
- Lányok! Megjött az iskolabusz!- szólt Hank.
- Sziasztok!
- Sziasztok!
- Sziasztok!
- Sziasztok!
- Elmegyek feljelentést tenni.
- Oké. Emily és én pedig elmegyünk a szabóhoz, és a fodrászhoz.
- Oké. Emily és én pedig elmegyünk a szabóhoz, és a fodrászhoz.
Hank elment a kapitányságra.
Ezután ment, és elintézte azokat az üzleti dolgait, amiket a jégeső miatt nem tudott.
A két testvér pedig elment a szépítkezés központjába, azon belül is a szabóhoz, és a fodrászhoz.
Amikor hazaértek, Hank is otthon volt, így Emily megkérte, hogy menjen el, mert nem lenne jó, ha meglátná Amy-t, és az új haját.
Hank nem igazán értette, miért lenne baj, de nem kérdezősködött, hanem beült az autójába, és elment otthonról.
Emily és Amy kitakarított.
- Megjöttünk! - Hallatszott az előszobából egy Hang.
- Menjetek be a konyhába, egyetek, aztán menjetek a helyszínre! – kiáltott vissza Amy.
- Menjetek be a konyhába, egyetek, aztán menjetek a helyszínre! – kiáltott vissza Amy.
Így is tettek. Megebédeltek.
Aztán felöltöztek, és elmentek.
Már egy jó ideje várták a menyasszonyt, és Emily-t.
- Hol vannak már? – türelmetlenkedett Bell.
- Hol vannak már? – türelmetlenkedett Bell.
Amint ezt kimondta, megjelentek, és elkezdődött a szertartás.
Először a gyűrűváltás.
Majd a szerelmüket megpecsételő csók.
A szertartás végén mindenki tapsolt. Elis még konfettit is szórt.
Amikor vége lett a szertartásnak, hazamentek.
- Hol vannak a lányok? – érdeklődött Hank.
- Lefeküdtek aludni. Szerintem én is megyek.
- Rendben, jó éjt!
- Köszi, neked is!
- Lefeküdtek aludni. Szerintem én is megyek.
- Rendben, jó éjt!
- Köszi, neked is!
- Jaj, drága Amy-m! Olyan boldog vagyok!
- Én is! Megkezdődik életünk hátralevő része. Együtt.
- Én is! Megkezdődik életünk hátralevő része. Együtt.
Erre Hank nem mondott semmit, csak megcsókolta feleségét.