- Akkor indulunk? - kérdezte Mike hirtelen és elkezdte melegíteni a gépjármű motorját.
- Most merre tovább? - kérdezte hirtelen Zeinab.
- Az talán nem a legjobb ötlet – vitatkozott felesége,- Rosszat sejtek. Mellesleg túl szűk az, az utca.
- Nem lesz baj, bízz bennem. Felderítjük, és talán találunk valamit.
- Hát, nézzük! – egyezett bele Zeinab, és az egész csapat elindult.
- Szerintem forduljunk vissza – javasolta Harley.
- Csak van itt valami – erősködött Mike,- Előre megyek.
- Jaj, ne!- ordított Zeinab,- Mi lesz a gyerekekkel?
- Egy kicsit, de rám az nem hat.
- Mi van? - kérdezte Vince
- Victoria immunis a zombiharapásra – vágta rá Harley, anélkül, hogy a férfire nézett volna.
- Most miért hívnám bármi másnak?
- Mert Victoria emléke szent.
- Miért olyan nehéz megérteni, hogy nem csak úgy felhasználtuk Victoria testét, hanem magát, az eredeti Victoriát hoztuk vissza?
- Csak bármelyik másik emberrel – felelte Harley,- Victoria különleges.
Vince erre már nem felelt semmit, de láttam tekintetében a mélységes fájdalmat. Azon kezdtem el tűnődni, hogy mivel győzhetném meg. Ez azonban eleve kudarcra ítélt próbálkozásnak tűnt.
- Ide szerintem egyedül megyek be – jelentettem ki, ellentmondást nem tűrően.
- De nektek ez a ház nagyon veszélyes lehet – magyaráztam,- Ide könnyen bejuthattak tömegesen, többen, mint amivel öten el tudnánk bánni veszteségek nélkül. Nekem viszont nem tudnak ártani, így le tudom őket győzni akár egyedül is. Ha párat meghagynék, abból se lehetne bajom.
- Végül is bölcs, megfontolt vélekedés – vágta rá Mike.
- Naná, hogy meg kell nézni! - vágta rá Vince,- Biztos van bent érték. Talán használható gyógyszerek is.
- Hát, nem tudom…
- Szívesen megnézem, ne aggódjatok! - szóltam közbe.
- Jó, sok sikert, és vigyázzatok magatokra! - feleltem, majd végignéztem, ahogy haladtak előre.
Nekem pedig maradt a titokzatos ház felderítése.
- Az igazat.