- Hálásak vagyunk, mindenért – köszönt el Aiman, majd elindult az erdő felé, Aloysius pedig követte. Minél beljebb értek az erdőbe, a lány annál idegesebb lett, ezt a férfi is észrevette.
- Valami baj van?
- Semmi, kicsit fáradt vagyok.
- Én is. De nem sokára hazaérünk.
- Ha minden rendben lesz – motyogta magában Aiman.
- Mi történt? – kérdezte a férfi.
- Valami nincs rendben. Az a fa frissen van kivágva – mutatott egy fatörzsre, majd leugrott a lováról. – Ennek nagyon nem így kéne történnie.
- Miről beszélsz? Minek kellene történnie?
- Ez egy csapda – mondta rémülten.
Mire a férfi felfogta volna azt, amit a nő mondott, addigra már elvesztette az eszméletét.
- Hol vagyok? Mi ez a hely? – kérdezte a férfi.
- Miért áruljam el neked?
- Egyelőre én vagyok erőfölényben, áruld el, mi ez a hely?
- Embereknek nem mondok el semmit.
A férfi tudta, hogy ez a nő nem fog elmondani neki semmit, ezért kihasználva előnyét, a falból kiálló vasrúdhoz láncolta, majd magára hagyta.
- Ébredj fel! Ki fogunk innen jutni, megértetted?
- Tudtam, hogy meg fogsz találni. De már késő. Nélkülem kell elmenned – motyogta alig érthetően a lány.
- Azt csak hiszed, kislány – mondta a férfi, majd ölbe kapta a nőt. – Kiviszlek innen.
- Aiman – meglepődöttségében felült. – Hol vagyunk?
- Sehol.
- Valahol lennünk kell.
- Minden nézőpont kérdése. Gyere, menjünk – mondta majd felállt, és a kezét nyújtotta a férfinak.
- Sehova. De sokkal jobb úgy beszélgetni, hogy közben sétálunk – válaszolta, majd megfogták egymás kezét, és elindultak.
- Hogy értetted azt, hogy nézőpont kérdése?
- Te testileg Griffon kastélyában fekszel, de a lelked itt van.
- Úgy érted... meghaltunk? – kérdezte a férfi rémülten.
- Te nem.
- Hogy érted ezt? Honnan tudod mindezt?
- Te... én... nagyon sajnálom.
- Egyáltalán nem a te hibád. Semmit sem tehettél volna.
- Miért vagyunk mindketten itt?
- Az egyetlen kérdés, amire nem tudom a választ – mondta nevetve. – De azt hiszem, mi ketten sokkal többre vagyunk hivatottak, mint azt hisszük.
- Fel fogsz ébredni. Biztos vagyok benne, hogy még fogunk találkozni, ha nem is ebben a testben.
- Mit csináljak?
- Tudni fogod. Bármit is fog mondani Griffon...
- Igen?
- ...nagyon sajnálom – Aiman hangja szép lassan elúszott a sötétségben.