
Nekem nem feltétlenül a mai slágerek hozzák meg az ihletet, leggyakrabban úgy nevezett immediate zenéket, vagyis filmek, előzetesek alatt hallható ének nélküli számokat hallgatok. Akad köztük mindenféle, akció, komédia, dráma, horror stb. mindig olyasmi szól, amelyik passzol az adott jelenethez, és általa még jobban bele tudom élni magam a szituációba, a szereplőim helyzetébe.
Csak hogy kis példával is éljek, a "Más, mint a többi 2." című tale-em drámai részeinél elég gyakran szólt ez, de nagyon kedvelem még a Two Steps From Hell zenéit, a Globus, illetve az X-Ray Dog által megkomponált dalokat is. És Ti hogy vagytok ezzel? Mai rovatunk kérdése elsősorban az írókhoz szól.
Etti