Amikor kiderült, hogy lesz folytatása a Szerelem: A világ romjain-nak, őszintén szólva kicsit szkeptikus voltam. Tulajdonképpen az első évad nekem befejezettnek tűnt: megkerült a zombi-ellenszer receptje, főszereplőnk, Victoria, sajnálatos módon életét vesztette, és látszólag minden visszazökkent a rendes kerékvágásba. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ebből a helyzetből kiindulva hogyan lehet folytatni a történetet...
A "Read More"-ra kattintva spoileresen folytatódik a kritika...
(Várjuk a kommenteket, hogy Ti miben értetek egyet, miben nem, Ti hogy gondoljátok.)
(Várjuk a kommenteket, hogy Ti miben értetek egyet, miben nem, Ti hogy gondoljátok.)
A választ már az első fejezetben megkaptuk: Victoria feltámasztásával. Az első gondolatom az volt, hogy ez egy várható fordulat, viszont ha már öt év eltelt a halála óta, eddig miért nem jutott senkinek eszébe ezzel próbálkozni? Aztán eszembe jutott, hogy végülis eddig nem tudták, hogy ilyen jó állapotban van, így átlendültem ezen a kérdésen.
Victoria sikeresen feltámadt, és az is kiderült, hogy ez miért következhetett be: a baktérium miatt. Ami végtére eléggé kézenfekvő magyarázat volt. A történet során többször megfigyeltem, hogy sok minden a baktériummal van megmagyarázva, ami nem mondom, hogy baj, mert ez a lényege, a központi momentuma a történetnek, csak néha kicsit úgy éreztem, hogy sok. Példának okáért, amikor Bradley visszakapta a lábát. Azt a rész talán egy kicsit feleslegesnek tűnt nekem valamiért.
Victoria sikeresen feltámadt, és az is kiderült, hogy ez miért következhetett be: a baktérium miatt. Ami végtére eléggé kézenfekvő magyarázat volt. A történet során többször megfigyeltem, hogy sok minden a baktériummal van megmagyarázva, ami nem mondom, hogy baj, mert ez a lényege, a központi momentuma a történetnek, csak néha kicsit úgy éreztem, hogy sok. Példának okáért, amikor Bradley visszakapta a lábát. Azt a rész talán egy kicsit feleslegesnek tűnt nekem valamiért.
Ami szintén különös volt nekem, az Vince viselkedése. Az egész történet során kissé hektikus volt. Nem mondom azt, hogy nem lehet megmagyarázni a tetteit, mert mindig van oka, hogy miért viselkedik éppen úgy, ahogy. Viszont nekem némelykor kissé élesek voltak a váltások: az egyik pillanatban még utálja Victoriát, a másikban meg már a padlón hempereg vele?
Ezekben a részekben nekem egyáltalán nem volt szimpatikus a fiú: kicsit olybá tűnt, mintha kihasználná mindkét lányt: Victoriát és Harleyt is. Egy darabig mindkettejüket hülyítette, ráadásul nem is kicsit. Hiába állította, hogy Victoriával akar lenni, mégsem szakított Harleyval, szerintem ez elég szemét húzás volt tőle, mindkét lányra tekintettel. Viszont ezekben a részekben Victoria is eléggé elnéző volt vele szemben, nyilván a szerelemtől bedőlt a fiú hitegetéseinek, de lehetett volna egy kicsivel karakánabb is (vagy legalább bűntudatosabb, hiszen mégiscsak a legjobb barátnője pasijával folytatott viszonyt).
Ellenben ez pont kapóra jött a fiúnak, amikor megtudta, hogy Victoria terhes. Eltussolhatta az egész „kalandot” és maradhatott Harleyval. Bevallom, valamennyire számítottam rá, hogy így fog reagálni, de hogy konkrétan hónapokig nem vesz utána tudomást a lányról, az egy kicsit soknak tűnt nekem, pláne, hogy utána hirtelen rájött, hogy mennyire szereti…
Ellenben ez pont kapóra jött a fiúnak, amikor megtudta, hogy Victoria terhes. Eltussolhatta az egész „kalandot” és maradhatott Harleyval. Bevallom, valamennyire számítottam rá, hogy így fog reagálni, de hogy konkrétan hónapokig nem vesz utána tudomást a lányról, az egy kicsit soknak tűnt nekem, pláne, hogy utána hirtelen rájött, hogy mennyire szereti…
Ebben szerepe volt a Mike által létrehozott extra-mutáns-zombinak. A férfi eddig sem volt senki szíve csücske, de ezzel a tettével feltette az i-re a pontot. Mondjuk nyilvánvalóan Bradley is hibás, a saját viszonylag sikeres kísérletei késztették a férfit ilyesmire. Bár Mike célja nyilvánvalóan nem a szeretett nő visszahozása volt, mivel azzal is megelégedett, hogy „csak úgy nézzen ki”, mint Zeinab… Ezzel viszont egy sor okosabb zombit sikerült létrehoznia, ami még nagyobb gondot jelentett a túlélők számára.
A zombi Zeinab pedig elrabolta Victoriát, és elég kegyetlen halálnemet eszelt ki neki. Nekem kifejezetten tetszett ez a rész, amikor elmagyarázta, hogy miben különbözik Victoriától. Teljesen érthetőek voltak az indítékai, a kegyetlensége, és már-már elkezdtem parázni, hogy tényleg így ér véget a történet.
A zombi Zeinab pedig elrabolta Victoriát, és elég kegyetlen halálnemet eszelt ki neki. Nekem kifejezetten tetszett ez a rész, amikor elmagyarázta, hogy miben különbözik Victoriától. Teljesen érthetőek voltak az indítékai, a kegyetlensége, és már-már elkezdtem parázni, hogy tényleg így ér véget a történet.
Szerencsére azonban a megtáltosodott hősszerelmes Vince közbelépett, és felkutatta Victoriát. Ugyan az eddigi tetteit az én szememben nem tudta ezzel kompenzálni, de hát a lány eddig is oda meg vissza volt érte, úgyhogy gyorsan megbocsátott. Kicsit talán túl gyorsan is, bár tekintve, hogy életveszélyben voltak, ez talán érthető is.
Az eljegyzésen kicsit meglepődtem, vagy nem is olyan kicsit. Ez is csak erősítette bennem azt, hogy Vince túlságosan szélsőséges viselkedésű. Végtére ezt is írhatjuk az életveszély miatti élet-átértékelés számlájára, ahogyan azt is, hogy a fiú hirtelen gondoskodó apajelöltté vált.
Az eljegyzésen kicsit meglepődtem, vagy nem is olyan kicsit. Ez is csak erősítette bennem azt, hogy Vince túlságosan szélsőséges viselkedésű. Végtére ezt is írhatjuk az életveszély miatti élet-átértékelés számlájára, ahogyan azt is, hogy a fiú hirtelen gondoskodó apajelöltté vált.
Természetesen Victoriának a menekülés közben kellett elkezdenie szülni, ami még fokozta az eddigi izgalmakat. Vince önfeláldozása tulajdonképpen adta magát, és én kis naiv el is hittem, hogy itt a vége szegény fiúnak. Bár még mindig nem tartozott a kedvenceim közé a karaktere, ezzel a tettével lényegesen javított a szememben, már-már sajnáltam is őt.
A gyermek végül megszületett. Én ugyan nem vagyok orvosilag szakképzett egyén (egyedüli kvalifikációm, hogy végignéztem a dr. House összes részét), viszont azt gondolnám, hogy ha egy hónappal idő előtt érkezik a baba, legalább valami minimális orvosi ellátásra azért szüksége lenne, de nyugodtan meg lehet engem cáfolni. Ez tényleg csak apróság egyébként. Ellenben nagyon tetszett a névválasztás!
A gyermek végül megszületett. Én ugyan nem vagyok orvosilag szakképzett egyén (egyedüli kvalifikációm, hogy végignéztem a dr. House összes részét), viszont azt gondolnám, hogy ha egy hónappal idő előtt érkezik a baba, legalább valami minimális orvosi ellátásra azért szüksége lenne, de nyugodtan meg lehet engem cáfolni. Ez tényleg csak apróság egyébként. Ellenben nagyon tetszett a névválasztás!
A történet végül happy enddel zárult, kiderült, hogy Vince-nél volt még ellenszer (amiről totálisan sikerült megfeledkeznem), és szerencsére így a kis Evának nem kellett csonka családban felnőnie.
Összességében a karakterek közül nekem Harley okozta a legnagyobb pozitív csalódást: a történetben végig sokkal de sokkal érettebben viselkedett, mint Vince, hiába egyidősek. Végig Victoria mellett állt, és hamar megbocsátotta a kavarászást is. Így kissé úgy is tűnt, mintha nem szerette volna a fiút annyira, vagy legalábbis elég gyorsan túl tudott lépni rajta.
Ha már karakterek, akkor a főszereplőről is ejtenék néhány szót. A történet elejétől a végéig karakterében maradt Victoria, egyenletesen hozta a személyiségét, ami Vince hektikusságával ellentétben nekem nagyon tetszett. A lány emberszeretete, és életszeretete pedig példaértékű, az pedig, hogy tulajdonképpen ilyen fiatalon kitűnő anyai ösztönökkel rendelkezett, számomra csak még szimpatikusabbá, emberibbé tette őt.
A képek is tetszettek, főleg a végére nagyon-nagyon jó illusztrációk készültek, folyamatosan látszott a fejlődés. Az elején még néha-néha becsusszant egy-két furcsa fotó, ami túlságosan távoli, vagy felülnézetes volt, amiket én annyira nem kedvelek. A díszletek viszont kidolgozottak, hihetőek voltak, biztosan sok munka volt velük, le a kalappal!
Ha már karakterek, akkor a főszereplőről is ejtenék néhány szót. A történet elejétől a végéig karakterében maradt Victoria, egyenletesen hozta a személyiségét, ami Vince hektikusságával ellentétben nekem nagyon tetszett. A lány emberszeretete, és életszeretete pedig példaértékű, az pedig, hogy tulajdonképpen ilyen fiatalon kitűnő anyai ösztönökkel rendelkezett, számomra csak még szimpatikusabbá, emberibbé tette őt.
A képek is tetszettek, főleg a végére nagyon-nagyon jó illusztrációk készültek, folyamatosan látszott a fejlődés. Az elején még néha-néha becsusszant egy-két furcsa fotó, ami túlságosan távoli, vagy felülnézetes volt, amiket én annyira nem kedvelek. A díszletek viszont kidolgozottak, hihetőek voltak, biztosan sok munka volt velük, le a kalappal!
Összességében szerintem egy nagyszerű történetet olvashattunk, tele izgalmakkal és váratlan fordulatokkal. Ahogyan az értékelésemből kitűnik, a legnagyobb bajom Vince viselkedésével volt, kicsit talán túl sokat is csámcsogtam rajta, elnézést, hogy főleg a negatívumokat soroltam fel. Valamiért azonban engem az első évad története jobban megfogott, bár lehet, hogy csak én vagyok ilyen földönkívüli, akit jobban megérint egy tragikus befejezés, mint egy boldog.
Mindenesetre én kívánom, hogy olvashassunk még Ahsoka tollából hasonlóan színvonalas történeteket a jövőben!
Mindenesetre én kívánom, hogy olvashassunk még Ahsoka tollából hasonlóan színvonalas történeteket a jövőben!
RSS Feed
