Vendégkritika - Kísértő múlt 2. - Sötét árnyak - Írta: DeeDee

Amikor megtudtam, a Kísértő múlt első évadának végén, hogy lesz második évad, nagyon fellelkesültem, és tűkön ülve vártam a folytatást. Azt reméltem, hogy még izgalmasabb, körömrágósabb, összességében profibb részeket kapunk majd, és be kell, hogy valljam, egy cseppet sem csalódtam. :D

Először is, én örültem annak, hogy jobban előtérbe kerültek a karakterek, és az ő drámájuk volt tulajdonképp a történet középpontjában. Szerintem egy nyomozás önmagában is érdekes, de plusz izgalomfaktort is ad, ha a főszereplők is érintettek benne így vagy úgy. És hát itt pedig bőven megvolt az érintettség mind Andy, átvitt értelemben pedig Dorian részéről is, hiszen a nő volt tulajdonképp, aki a legtöbbet szenvedett, legtöbbet rettegett amiatt, hogy ismerőseit, régi szerelmeit sorra öli meg a gyilkos, Dorian pedig tulajdonképp maga is célponttá válhatott könnyen ezáltal.

Egyszer valaki azt mondta, hogy egy jó kritikában nincs leírva, hogy mi történt a sztoriban, úgyhogy ezt nem is fogom most ecsetelgetni, aki tudni akarja, olvassa el a történetet. :D Tetszett, hogy az elején a szereplők próbálták túltenni magukat egymáson, az meg főleg tetszett, hogy ez nem sikerült. :P És tök jó volt olvasni, ahogy fokozatosan újra közel kerültek egymáshoz a történet során, és egyre jobban megnyíltak egymásnak. Persze érthető volt, hogy Andy félt és féltette Doriant, és hogy nem akart közel kerülni hozzá ezért, de végül aztán mégis az érzelmeik győztek.
Emlékszem, az első évad után én nagyon oda meg vissza voltam, szerettem volna, ha happy end lesz és nagy összeborulás, és Annabell örökbefogadás, de a második évad során rá kellett jönnöm, hogy ez pont így volt jól, ahogy volt. És nem csak azért, mert akkor lehet, hogy nem is lett volna egyáltalán második évad, hanem azért is, mert a főszereplőknek szükségük volt erre a több mint egy évre, hogy leülepedjen bennük mindaz, ami kettejük között történt. Hogy rájöjjenek, hogy hol hibáztak. Hogy az újbóli találkozás által rájöjjenek, hogy mennyit jelentenek egymásnak.

Bevallom, a sorozatgyilkos személyét lehetett sejteni, talán jobban, mint az első évadban az elkövetőét, de ez nem vont le semmit a sztoriból, sőt! Szerintem ügyesen terelted a figyelmet, többen is szóba jöhettek volna, mint lehetséges elkövetők, Amanda vagy akár Dorian is lehetett volna a gyilkos (persze tudtuk azért, hogy nem ő az, de az a jelenet, amikor őt is gyanúba keverték extra brutál jó volt!). Ha már itt tartunk, nem tudom, hogy megdicsérjelek-e vagy összeszidjalak-e a függővégek miatt, hogy tarthattad bizonytalanságban állandóan az olvasókat a részek között, gonosz Lexy?! :P
A végjáték egyébként szerény véleményem szerint brutálisan jóra sikerült, volt mindenféle akció, indokolatlan késhasználat, kutyaharapás szőrével, meg megszállott hegyibeszéd, szóval minden, ami kell egy ilyen ütős jelenethez. Amit ide szántam, azt már nagyrészt leírtam a rész alatt, de kiemelném újra, hogy mennyire tetszett az összedolgozás a jófiúk részéről. :D

Hát most ejtenék pár szót a mellékszereplőkről is, imádtam a régieket is, meg az újakat is! Madison karaktere lett az egyik nagy kedvenc, bírom a csaj stílusát, meg az egész jelenségét, azt, hogy olyan szemérmetlenül szókimondó. Meg amúgyis bírom az erős női karaktereket, szóval nagyon bízom benne, hogy még találkozunk vele. ;D A másik nagy kedvenc Charlie lett, a legokosabb, legcukibb rendőrkutyu. És nem vicceltem, amikor azt írtam, hogy ő lett a kedvenc férfi mellékszereplőm. :3 Tomy hozta a cuki, de eszes formáját, és megint nagy szerepet játszott az ügy megoldásában, aminek én kifejezetten örültem, és alig várom, hogy megkapja a saját kis ügyét. ;) Gerard pedig a végén megmutatta, hogy még ő is képes jellemfejlődésre! És imádtam a vendégszereplőket. Pont. :D
Hát a képekről áradozhatnék, és fogok is, mert hiper-über-extra szuperek lettek, és tökéletesen megvolt az összhang a pózok meg az ingame animációk között, nem tűntek beállítottnak a képek, és hát végülis ez a lényeg! És nekem elhiheted, mert elég allergiás vagyok a mű beállításokra. A helyszínek is fantasztikusan sikerültek, és sokszínűségből nem volt hiány! Most mondhatnám, hogy el se tudom képzelni, hogy milyen nehéz lehetett mindezt felépíteni, berendezni, de valószínűleg nem hangozna őszintén (imádkozz értem, amíg egyesével pakolom fel az árut a bolt polcaira XD) Ebből azt akartam kihozni, hogy tudom, hatalmas munka volt, és le a kalappal, mert imádtam a helyszíneid! :D

Hátránynak igazából egyetlen dolgot tudok mondani: hogy rövidke volt. Olvastam volna még tovább! :D
Szerintem összességében sikerült túlszárnyalnod az első évadot, érzelmileg bőven. Tudom, hogy neked is közelebb áll a szívedhez ez az évad, és hát, már nekem is! Nagyon örülök, hogy nem halt meg senki, akinek nem kellett, és hogy happy end lett végre a vége. Mivel tudom, hogy még vannak terveid a szereplőkkel, nem is kívánok semmit, csak hogy minél előbb olvashassam ezeket! :D

DeeDee