Tökéletesen elégedett. Ezzel a két szóval tudom leginkább kifejezni, mit éreztem az olvasás befejezése után. Mondjon bárki bármit, szerintem mindenki erre vágyik, hogy így, mosolygósan bólintva tegyen vissza egy könyvet a polcra (vagy ebben az esetben kattintson az ablak sarkában az X-re).
Bíztam a happy endben és a szenvedélyes csókban, köszi, hogy nem okoztál csalódást! Flóra és Bence egész egyszerűen összetartoznak, történjék velük bármi. Ahogy Te is a barátoddal és én is az enyémmel. Furcsa (bár jobban belegondolva nem is), hogy az írók beleszövik a magánéletüket a történeteikbe. Nem ismerlek személyesen, de egy-egy jelenet annyira valósághűre sikeredett, hogy biztosra vettem, valamiféleképpen megtörtént Veled. És nagy valószínűséggel alig felét konstatáltam csak ezeknek a momentumoknak.
Nagyon szeretem az írásstílusod, annyira könnyed és lényegre törő, ugyanakkor mégis kellően részletes, ráadásul humoros. Tudom, hogy jelenleg nincs rá időd, de azért bízom benne, hogy idővel olvashatom még néhány alkotásod.
A képeid lélegzetelállítóak! Nem rajongok a Sims 3-ért, valamiért képtelen volt megnyerni magának a játék, de azt el kell ismernem, hogy kellő odafigyeléssel gyönyörű képeket lehet vele készíteni. Szerintem ezen a téren is kihoztad a maximumot mind magadból, mind pedig a játékból.
A képeid lélegzetelállítóak! Nem rajongok a Sims 3-ért, valamiért képtelen volt megnyerni magának a játék, de azt el kell ismernem, hogy kellő odafigyeléssel gyönyörű képeket lehet vele készíteni. Szerintem ezen a téren is kihoztad a maximumot mind magadból, mind pedig a játékból.
Végezetül még meg kell említenem a lezárást, mert nagyszerű keretet adott a történetnek. Nekem egyáltalán nem tűnt befejezetlennek, sőt. Így lett igazán tökéletes. Köszönöm ezt az élményt és fél narancsot mindenkinek!
