Alig hogy sercen a gyertya kanóca, és barátságos meleg tölti be a termet, egy füstszerű alak kezd kibontakozni előtted a levegőben. Halálra vált ábrázattal várod, miféle szörnyűségbe botlottál ismét. A démon komoran kongó hangon tájékoztat, a gyertya meggyújtásával felajánlottad számára a lelked, és azt tervezi, magával visz az alvilágba. "Áúúúáá" – hagyja el ajkaid az ellenérv, de úgy tűnik, nem sikerül meggyőznöd az alakot arról, tegyen le elhurcolásodról. A falra mutat, és közli, világosan le van írva minden, visszalépésre pedig nincs lehetőséged. Könyörgésed úgy tűnik bosszantja őt, úgyhogy kegyesen alkut ajánl: ha helyesen válaszolsz egy ősi találós kérdésre, meghagyja az életed. A kérdés a következő:
"Tharb maga sulnus ia kirsraktung va faralamaz ama sama?"
Ha eddig a percig egy csepp reményt is éreztél a túlélésre, elröppent a kérdést hallva. A démon várakozó, kajánul vigyorgó képébe nézel, és hasadra ütve mondod a választ.
Zöld!
Harminckettő!
"Tharb maga sulnus ia kirsraktung va faralamaz ama sama?"
Ha eddig a percig egy csepp reményt is éreztél a túlélésre, elröppent a kérdést hallva. A démon várakozó, kajánul vigyorgó képébe nézel, és hasadra ütve mondod a választ.
Zöld!
Harminckettő!