Sikerült-e már kitűzni az esküvő időpontját?
Nem, és egyelőre nincs is tervben egy dátum kitűzése. Egyszerűen nem ez élvez most prioritást az életünkben. Szeretjük egymást és jól vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Nem vágytam sosem nagy habos-babos ruhára és több tucat szempárra, aki engem bámul egy egész napon át. Össze fogunk házasodni, de még nincs itt az ideje.
Felvettek-e a mesterképzésre? Ha igen, hogy tetszik?
Felvettek, de végül nem kezdtem bele a tanulmányaimba. Míg műbecslő asszisztensként tevékenykedtem rájöttem, hogy mégsem ez az én világom. Erre rájöhettem volna már a gyakornokságom, vagy tanulmányaim alatt is, de imádom a művészetet és ez elvakított. Jelenleg egy szövegíró irodában dolgozom, ahol főképp művészeti területen írok cikkeket, tanulmányokat. Az egész egy unalmas délutánon indult asszisztens koromban. Nem volt mit csinálnom, így bohóckodásból írtam egy kritikát az egyik helyi kiállításról majd később még négyről. Bencének annyira tetszett otthon, hogy titokban csinált nekem egy blogot és feltöltötte őket. Kiderült, hogy a művészeti blogból nincs annyi, mint gasztroblogból, így egész sokan érdeklődtek még tudtom nélkül is ez iránt. Szóval most blogolok, abból is csurran cseppen valami, hol belépők, meghívók, hol néhány zöldhasú. Az olvasók és a megrendelők szerint van tehetségem az íráshoz, így most ezen a vonalon haladok tovább.
Mely országokba terveztek elutazni még Bencével, melyik tervek valósultak meg eddig ezekből?
Hűűű. Ami eddig megvalósult eddig az néhány európai célpont, illetve Kairó. De rengeteg tervünk van még! Karácsonyra kaptunk Emmától egy posztert, amin le lehet kaparni, mint a sorsjegyeken az összes országot, ahol eddig már jártunk. A cél, hogy egyszer az egésszel meglegyünk, még ha ehhez el kell telnie évtizedeknek is. Van néhány hely, ahova annyira nem vágyom, de inkább érjen kellemes meglepetés.
Hogyan látod magatokat 10 év múlva?
Együtt. Ez az egyetlen, amiben biztos vagyok. Talán akkora már benő a fejünk lágya és összeházasodunk, meg ha ketyeg a biológiai órám, akkor talán egy gyerek is szóba jöhet. TALÁN!
Emmával ugye tartjátok a kapcsolatot? Ha nem titok, ő megtalálta-e azóta a másik fél narancsát?
Persze, hogy tartjuk! Napi szinten! De az ő élete kalandosabb, mint az enyém, az fix! Egy egész filmet lehetne róla forgatni, hogy hányan próbálták meghódítani és szinte mind elbukott. Kivéve egyet. Nem fejteném ki, de annyit elmondhatok, hogy az az egy éppen hajtóvadászaton van a haverjaival Levi után. Egyedül az a fránya Levivel kötött papír áll Emma és A Nagy Ő közé! Remélem, nem sokáig!
Levente felbukkant azóta kislánya életében?
Nem. Ahogy már mondtam, most épp próbálják megtalálni a szemétládát, aki Houdinit játszik.
Nem, és egyelőre nincs is tervben egy dátum kitűzése. Egyszerűen nem ez élvez most prioritást az életünkben. Szeretjük egymást és jól vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Nem vágytam sosem nagy habos-babos ruhára és több tucat szempárra, aki engem bámul egy egész napon át. Össze fogunk házasodni, de még nincs itt az ideje.
Felvettek-e a mesterképzésre? Ha igen, hogy tetszik?
Felvettek, de végül nem kezdtem bele a tanulmányaimba. Míg műbecslő asszisztensként tevékenykedtem rájöttem, hogy mégsem ez az én világom. Erre rájöhettem volna már a gyakornokságom, vagy tanulmányaim alatt is, de imádom a művészetet és ez elvakított. Jelenleg egy szövegíró irodában dolgozom, ahol főképp művészeti területen írok cikkeket, tanulmányokat. Az egész egy unalmas délutánon indult asszisztens koromban. Nem volt mit csinálnom, így bohóckodásból írtam egy kritikát az egyik helyi kiállításról majd később még négyről. Bencének annyira tetszett otthon, hogy titokban csinált nekem egy blogot és feltöltötte őket. Kiderült, hogy a művészeti blogból nincs annyi, mint gasztroblogból, így egész sokan érdeklődtek még tudtom nélkül is ez iránt. Szóval most blogolok, abból is csurran cseppen valami, hol belépők, meghívók, hol néhány zöldhasú. Az olvasók és a megrendelők szerint van tehetségem az íráshoz, így most ezen a vonalon haladok tovább.
Mely országokba terveztek elutazni még Bencével, melyik tervek valósultak meg eddig ezekből?
Hűűű. Ami eddig megvalósult eddig az néhány európai célpont, illetve Kairó. De rengeteg tervünk van még! Karácsonyra kaptunk Emmától egy posztert, amin le lehet kaparni, mint a sorsjegyeken az összes országot, ahol eddig már jártunk. A cél, hogy egyszer az egésszel meglegyünk, még ha ehhez el kell telnie évtizedeknek is. Van néhány hely, ahova annyira nem vágyom, de inkább érjen kellemes meglepetés.
Hogyan látod magatokat 10 év múlva?
Együtt. Ez az egyetlen, amiben biztos vagyok. Talán akkora már benő a fejünk lágya és összeházasodunk, meg ha ketyeg a biológiai órám, akkor talán egy gyerek is szóba jöhet. TALÁN!
Emmával ugye tartjátok a kapcsolatot? Ha nem titok, ő megtalálta-e azóta a másik fél narancsát?
Persze, hogy tartjuk! Napi szinten! De az ő élete kalandosabb, mint az enyém, az fix! Egy egész filmet lehetne róla forgatni, hogy hányan próbálták meghódítani és szinte mind elbukott. Kivéve egyet. Nem fejteném ki, de annyit elmondhatok, hogy az az egy éppen hajtóvadászaton van a haverjaival Levi után. Egyedül az a fránya Levivel kötött papír áll Emma és A Nagy Ő közé! Remélem, nem sokáig!
Levente felbukkant azóta kislánya életében?
Nem. Ahogy már mondtam, most épp próbálják megtalálni a szemétládát, aki Houdinit játszik.
Hogy hívják a hörcsögötöket?
Sisyphus.
Mit szeretsz legjobban Bencében?
Most reggelig tartó felsorolásba kezdhetnék, de inkább leszűkítem három legfőbb dologra: a hatalmas szívét, a humorát és az eszét.
Hogy telnek a hétköznapjaitok?
Elég hétköznapiasan. :-) Reggel együtt kelünk, megreggelizünk, aztán mindenki megy a dolgára. Ha időnk engedi, akkor néha együtt ebédelünk, mert nem messze dolgozunk itthonról és egymástól se. Esetenként Emma is csatlakozik vagy Bence kollégái. Munka után szinte minden időnket együtt töltjük. Vagy elmegyünk valahova szórakozni, vagy csak itthon punnyadunk és olvasunk vagy játszunk. Sosem unatkozunk. Többször voltunk már szabadulós játékon, főzőtanfolyamon, paintballozni és laser tagezni is. Hétvégente, ha időnk és pénztárcánk engedi szeretünk belföldön utazgatni, erdőket járni, jókat enni, múzeumokat bejárni. Gondolkoztunk mostanában állattartáson is Sisyphuson kívül, de egyelőre jegeltük a témát. Amíg még mehetnékünk van, nem vállalnánk be egy kutyát vagy cicát. Túl sokat lenne egyedül, meg hát azért a kutyákkal való kapcsolatom még mindig nem felhőtlen.
Mi lett Pacsival? Hallottál felőle valamit?
Hála az égnek, az én életemből kilépett. Pletykákat hallottam csak, hogy most valami ötvenes özvegy hölgyet tesz boldoggá. Ez az egy fixnek tűnik, a további szaftos részletek mindig mások, attól függően ki meséli.
Hogyan viselte anyukád, amikor Olivér is főiskolára került? Nem gondolkodott el rajta, hogy ismét társat keressen?
Anyu jól van és örülök is a kérdésnek, mert DE! Nagyon boldog egy meglepő módon egészséges és szeretetteljes kapcsolatban! Nem csak azért örülök, mert anyu végre boldog és egyre több bizalma van a férfiak irányába, hanem mert jóóóóóóóó nagy adag, egy hónapra elegendő fincsi husit kapunk minden hazalátogatásnál. :-) Anyu pasija ugyanis hentes. Így is találtak egymásra. Anyunak hirtelen furcsa lett a főzés, mikor a régi piaci hentes nyugdíjba ment és János lett az új helytartó. Bár ugyanakkora mennyiséget vásárolt, a húsok mégse fértek be a tepsibe, rengeteg fölöslege maradt. Egy idő után a hazavitt húst ő is mindig lemérte a konyhai mérlegen és mindig jóval több volt az adag, mint amennyit kifizetett. Anyu sem szeret adós lenni, így néhány alkalom után jelezte Jánosnak a problémát, mire ő csak fülig vörös lett. Hát egy hentes így flörtöl :-).
Olivérnek sajnos... Szörnyű erről beszélni... A lényeg, hogy egy időre hazaköltözött, de most már ismét a kampuszon van.
Mi történt Olivérrel és Biankával, miután útjaik ismét keresztezték egymást? Olivérnek hogy megy az egyetem?
Bianka és Olivér olyanok voltak, mint a tűz meg a víz, de tökéletes harmóniában. Annak örülök, hogy Bianka sokkal vagányabb volt, így sokkal több dologra rá tudta venni Olivért, mint amit magától valaha is megtett volna. Nagyon szerették egymást. Sajnos ennek útjába állt Bianka agresszív nevelőapja és passzív édesanyja... Nehezebb erről beszélnem, mint a saját apám haláláról... El nem tudom képzelni a fájdalmat, amit Olivér érez mindennap. Persze itt vagyunk neki, de sohasem fogjuk pótolni élete nagy szerelmét. Mély szomorúságomra elvesztettük Biankát, mielőtt még hivatalosan a családunk része lehetett volna. Olivérben most az orvosi egyetem tartja a lelket. Kötelességének érzi, hogy minél több embert megmentsen, ha már önhibáján kívül, minden erőfeszítésének ellenére Biankát nem tudta megmenteni.
Sisyphus.
Mit szeretsz legjobban Bencében?
Most reggelig tartó felsorolásba kezdhetnék, de inkább leszűkítem három legfőbb dologra: a hatalmas szívét, a humorát és az eszét.
Hogy telnek a hétköznapjaitok?
Elég hétköznapiasan. :-) Reggel együtt kelünk, megreggelizünk, aztán mindenki megy a dolgára. Ha időnk engedi, akkor néha együtt ebédelünk, mert nem messze dolgozunk itthonról és egymástól se. Esetenként Emma is csatlakozik vagy Bence kollégái. Munka után szinte minden időnket együtt töltjük. Vagy elmegyünk valahova szórakozni, vagy csak itthon punnyadunk és olvasunk vagy játszunk. Sosem unatkozunk. Többször voltunk már szabadulós játékon, főzőtanfolyamon, paintballozni és laser tagezni is. Hétvégente, ha időnk és pénztárcánk engedi szeretünk belföldön utazgatni, erdőket járni, jókat enni, múzeumokat bejárni. Gondolkoztunk mostanában állattartáson is Sisyphuson kívül, de egyelőre jegeltük a témát. Amíg még mehetnékünk van, nem vállalnánk be egy kutyát vagy cicát. Túl sokat lenne egyedül, meg hát azért a kutyákkal való kapcsolatom még mindig nem felhőtlen.
Mi lett Pacsival? Hallottál felőle valamit?
Hála az égnek, az én életemből kilépett. Pletykákat hallottam csak, hogy most valami ötvenes özvegy hölgyet tesz boldoggá. Ez az egy fixnek tűnik, a további szaftos részletek mindig mások, attól függően ki meséli.
Hogyan viselte anyukád, amikor Olivér is főiskolára került? Nem gondolkodott el rajta, hogy ismét társat keressen?
Anyu jól van és örülök is a kérdésnek, mert DE! Nagyon boldog egy meglepő módon egészséges és szeretetteljes kapcsolatban! Nem csak azért örülök, mert anyu végre boldog és egyre több bizalma van a férfiak irányába, hanem mert jóóóóóóóó nagy adag, egy hónapra elegendő fincsi husit kapunk minden hazalátogatásnál. :-) Anyu pasija ugyanis hentes. Így is találtak egymásra. Anyunak hirtelen furcsa lett a főzés, mikor a régi piaci hentes nyugdíjba ment és János lett az új helytartó. Bár ugyanakkora mennyiséget vásárolt, a húsok mégse fértek be a tepsibe, rengeteg fölöslege maradt. Egy idő után a hazavitt húst ő is mindig lemérte a konyhai mérlegen és mindig jóval több volt az adag, mint amennyit kifizetett. Anyu sem szeret adós lenni, így néhány alkalom után jelezte Jánosnak a problémát, mire ő csak fülig vörös lett. Hát egy hentes így flörtöl :-).
Olivérnek sajnos... Szörnyű erről beszélni... A lényeg, hogy egy időre hazaköltözött, de most már ismét a kampuszon van.
Mi történt Olivérrel és Biankával, miután útjaik ismét keresztezték egymást? Olivérnek hogy megy az egyetem?
Bianka és Olivér olyanok voltak, mint a tűz meg a víz, de tökéletes harmóniában. Annak örülök, hogy Bianka sokkal vagányabb volt, így sokkal több dologra rá tudta venni Olivért, mint amit magától valaha is megtett volna. Nagyon szerették egymást. Sajnos ennek útjába állt Bianka agresszív nevelőapja és passzív édesanyja... Nehezebb erről beszélnem, mint a saját apám haláláról... El nem tudom képzelni a fájdalmat, amit Olivér érez mindennap. Persze itt vagyunk neki, de sohasem fogjuk pótolni élete nagy szerelmét. Mély szomorúságomra elvesztettük Biankát, mielőtt még hivatalosan a családunk része lehetett volna. Olivérben most az orvosi egyetem tartja a lelket. Kötelességének érzi, hogy minél több embert megmentsen, ha már önhibáján kívül, minden erőfeszítésének ellenére Biankát nem tudta megmenteni.
Hogyan emlékszel vissza rá, amikor azt hitted, Bencének Emma tetszik? Képes lettél volna szerinted megőrizni a barátságot Emmával, ha összejönnek?
Ez valahogy sosem jár az eszemben. Azt gondolom, ha össze is jönnek akkor, nem maradnak sokáig együtt. Rövid távon nagyon jól kijönnek, de hosszú távon... A karaktereik nem passzolnak egymáshoz.
Sikerült Bencének megfertőznie a sportszeretetével?
Öhm... Nem. De próbálkozom! :-)
Apád felépült végül a betegségből? Megbocsátottál neki?
Egy ideig úgy tűnt, hogy jobban van, valamennyire fel is épült, de tavaly végül elvitte egy szívroham. Próbálták életben tartani a kórházban, de már nem volt esélye. Megbocsátottam neki magamban, de nem miatta, hanem miattam. A saját békém miatt.
Nem érezted úgy, Anitának joga lenne tudnia, milyen dolgokra képes a férje?
Anita egy teljesen más férfit ismert, mint én. Egy szerető családapát. Nem akartam ezt elvenni se tőle, se a lányoktól. Nyilván tudja, hogy én máshogy láttam apámat, mint őt, de megkíméltem a részletektől. Megkértem, hogy ne mondja el a lányoknak, hogy kik vagyunk Olivérrel a temetésen. Viszont megígértem neki, hogyha egyszer kérdezősködnek és ő szeretné elmondani, hogy az apjuknak volt egy másik családja, akkor felkereshetnek minket. Én nagyon szívesen felvenném velük a kapcsolatot.
Hogyan alakult Bence és a szülei kapcsolata?
Zűrösen. Nem mondanám, hogy szoros kapcsolatot ápolunk velük. Évente kétszer találkozunk velük általában egy ünnepen, aminek mindig kiabálás majd elviharzás a vége. Az utóbbi időkben már a kabátomat se vettem le, mert nem láttam értelmét. Ez az ő dolga, nem szólok bele. Az elején próbáltam csitítani, békülésre buzdítani, de minden kísérletem hiábavaló volt. Még nincs itt az ideje.
Zsanettről és Gáborról hallottatok azóta?
Igen, kaptunk mindannyian meghívót az esküvőjükre, de végül nem mentünk el. Sokról nem maradtunk le, mivel már el is váltak. Részleteket még pletyka szinten sem tudok.
Ez valahogy sosem jár az eszemben. Azt gondolom, ha össze is jönnek akkor, nem maradnak sokáig együtt. Rövid távon nagyon jól kijönnek, de hosszú távon... A karaktereik nem passzolnak egymáshoz.
Sikerült Bencének megfertőznie a sportszeretetével?
Öhm... Nem. De próbálkozom! :-)
Apád felépült végül a betegségből? Megbocsátottál neki?
Egy ideig úgy tűnt, hogy jobban van, valamennyire fel is épült, de tavaly végül elvitte egy szívroham. Próbálták életben tartani a kórházban, de már nem volt esélye. Megbocsátottam neki magamban, de nem miatta, hanem miattam. A saját békém miatt.
Nem érezted úgy, Anitának joga lenne tudnia, milyen dolgokra képes a férje?
Anita egy teljesen más férfit ismert, mint én. Egy szerető családapát. Nem akartam ezt elvenni se tőle, se a lányoktól. Nyilván tudja, hogy én máshogy láttam apámat, mint őt, de megkíméltem a részletektől. Megkértem, hogy ne mondja el a lányoknak, hogy kik vagyunk Olivérrel a temetésen. Viszont megígértem neki, hogyha egyszer kérdezősködnek és ő szeretné elmondani, hogy az apjuknak volt egy másik családja, akkor felkereshetnek minket. Én nagyon szívesen felvenném velük a kapcsolatot.
Hogyan alakult Bence és a szülei kapcsolata?
Zűrösen. Nem mondanám, hogy szoros kapcsolatot ápolunk velük. Évente kétszer találkozunk velük általában egy ünnepen, aminek mindig kiabálás majd elviharzás a vége. Az utóbbi időkben már a kabátomat se vettem le, mert nem láttam értelmét. Ez az ő dolga, nem szólok bele. Az elején próbáltam csitítani, békülésre buzdítani, de minden kísérletem hiábavaló volt. Még nincs itt az ideje.
Zsanettről és Gáborról hallottatok azóta?
Igen, kaptunk mindannyian meghívót az esküvőjükre, de végül nem mentünk el. Sokról nem maradtunk le, mivel már el is váltak. Részleteket még pletyka szinten sem tudok.
Akit faggattak: Sebestyén Flóra (Zsofi26)
La Media Naranja
Akik faggatóztak: a látogatók és szerkesztők