Dani, mindenekelőtt gratulálni szeretnék a kristályhoz, hisz valóban minőségi történetet alkottál. Azt hiszem, ezt mindenki elismerheti. Ahogy én is megteszem. Csak valami mégis hiányzott nekem belőle. Valami kis plusz, amitől hétről hétre magához vonzott volna. Kellemes volt olvasni, tetszett a fogalmazásod, a képek is egytől egyig szépen sikerültek, de az az igazság, hogy a történet mégsem kötött le. Bár ügyesen csavargattad a szálakat és ügyeltél rá, hogy kiküszöböld a logikai hibákat, engem mégsem győzött meg. Úgy értem, mindvégig olyan érzésem volt, mintha a The Sims 3 – Álomállások egyik detektíves feladatát követném, ami végül is az én irányításom alatt szórakoztató, de kívülről szemlélve már nem igazán.
Amit olykor már túlzásnak tartottam – és bár tudom, hogy Noelle riporter és ez a munkája – az a sok kérdezősködés. És a részletes beszámolók Keith-nek. Valamint nem igazán értettem az összegyűlünk a főtéren, és aki nem jelenik meg az lesz a robbantó dolgot , mert ha az embernek csak egy csöpp esze is van (és ha egy bombát össze tud állítani, akkor elég valószínű ), aligha követ el akkora bakit, hogy nem jelenik meg, ráadásul távirányítással is élesítheti a bombát. Meg valljuk be, egy igazi pszichopatának csak a kezére játszottak volna a gyűléssel, hisz így akár a város teljes lakosságát kiiktathatta volna és már senkit nem érdekelt volna, hogy megjelent-e a városi gyűlésen vagy sem. Szóval nekem ez nem tűnt túl logikus nyomozási eljárásnak. Illetve Noelle bizonyítékai Cindy ellen elég közvetettek voltak. Való igaz, azt nem tudtuk meg, hogy végül mi történt vele. Ahogy azt sem, hogy mi volt az indítéka. Ezeket kicsit hiányoltam így a végéről.
Mindenesetre tényleg kellemes olvasmány volt. Ha nem is került be a kedvenc történeteim közé, egyszer mindenképpen megérte végigolvasni.
Mindenesetre tényleg kellemes olvasmány volt. Ha nem is került be a kedvenc történeteim közé, egyszer mindenképpen megérte végigolvasni.
