Hiába van nyolc lába a póknak, olyan sebesen tűnsz el a látóteréből, hogy pislogni sincs ideje kettőt. Csak akkor állsz meg, amikor már egyébként is összerogynál a fáradtságtól. Körülnézel, és egy takaros kis termecskében találod magad, melynek egyik sarkában kőoltár áll, rajta némi étel és egy kialudt gyertya. A falat fura falfestmények díszítik, idegen nyelven írt versikék lehetnek. Leroskadsz az oltár mellé, hogy fáradt tagjaidat pihentest, közben gyomrod hangosan megkordul, és éhesen pillantasz a tálkában heverő falatokra. Megkockáztatod, hogy elemeld az ételt?
Úgy érzed, neked nagyon szükséged van arra a kenyérre, mint annak, akinek szánták.
Eszedbe sem jut megenni bármit ezen a szörnyű helyen, az is lehet, hogy mérgezett! A gyertyát azonban elveszed, jól jöhet még a sötét folyosókon.
Úgy érzed, neked nagyon szükséged van arra a kenyérre, mint annak, akinek szánták.
Eszedbe sem jut megenni bármit ezen a szörnyű helyen, az is lehet, hogy mérgezett! A gyertyát azonban elveszed, jól jöhet még a sötét folyosókon.