A múlt heti epizódban láthattuk, hova vezetnek az elhamarkodott kívánságok, de vajon visszatérhet még minden a régi kerékvágásba? Ha valamit az ember őszintén szeretne, karácsonykor van esély rá, hogy megvalósuljon! Fogadjátok szeretettel különkiadásunk utolsó részét, amivel boldog, békés karácsonyt szeretnénk kívánni nektek!
Carmilla, Dettyke, Etti, Marci, Matt, NoAngelBrigi és Thea
A jó dolgok nem tűnnek el nyom nélkül a világból. Brigi, Etti, Marci és Matt hiába tudta, hogy a december fagyos egyhangúságát nem töri meg holmi "szeretet ünnepe" a naptár szerint, mégis várakozás költözött a szívükbe.
Brigi büszkén szemlélte hibátlanul csomagolt ajándékait, és öröm töltötte el, mikor arra gondolt, hogyan reagálnak majd társai a meglepetésre.
Marci is várt valamire... az őt mardosó hiány azonban mélyebben gyökerezett szívénél, egészen pontosan inkább a gyomra táján jelentkezett egyre sürgetőbben.
Ettit a konyha kezdte csalogatni sellőénekével, ezért fénysebességgel lapozta végig tanulnivalóját, hogy utána kitörni készülő kreatív energiáit a konyhapulton vezesse le tucatnyi sütemény formájában.
Matt nem bírta tovább szemlélni a ház előtt ácsorgó kopár fákat, ezért kölcsönvette a nemrég kiültetett fenyőt a kertből, hogy pár napig vidámabbá tegye vele az iroda képét.
Marcit is felvillanyozta a örökzöld a lakásban, és még az sem hervasztotta kedvét, mikor az első tűlevél talpába fúródott a nagy kapkodásban.
Carmilla, Detty és Thea szívét is átjárta a várakozás, de ők inkább pár perc meghitt csendre vágytak volna. A betlehemesek éneke már-már megszokott háttérzajjá vált, a telemarketingesek és házaló ügynökök ostroma miatt azonban a lányok háborús övezetben érezték magukat, ahol már egy véletlenül felnyílt zenélő képeslap is azonnali megsemmisítésre ítélt ellenséggé vált kezeik között.
A legjobban azonban mégis az viselte meg őket, hogy a csapat fele nem jelentkezett a kéményes incidens óta... Karácsonykor azok hiánya a legelviselhetetlenebb, akikkel meg szeretnénk osztani az ünnepet.
A folytonos dudolászásba, csengetésbe és kopácsolásba egy vékony hangocska vegyült, ami mindhárom lány figyelmét megragadta. Kíváncsian indultak el felderíteni a hang forrását.
Eközben valahol máshol (talán nem is olyan messze...) a fenyő már díszekkel teleaggatva melegedett a szobában, Etti pedig egy pici csengőt rázogatott gyermeki lelkesedéssel minden jól körülírható indok nélkül.
A trió tagjai a szobába érve elképedve szemlélték karácsonyi lázban égő, elveszettnek hitt kollégáikat.
A szerkesztők egymás szavába vágva mesélték korábbi élményeiket, előkerült a tojáslikőr a viszontlátás örömére, a kandalló tüze vidáman ropogott - észre sem vették, mikor, de a kis csapatra végre leereszkedett a hamisítatlan karácsonyi hangulat.
A fiúk is hamar felfedezték a terített asztalt, és átadták magukat az ünnepnek - talán nem hiába mondják, hogy a férfiak szívéhez a gyomrukon át vezet a legrövidebb út?
Köszönjük, hogy figyelemmel követtétek kalandjainkat, és boldog, békés karácsonyt kívánunk Nektek!
Vége!
Írta: Thea
Illusztrálta: Dettyke és Matt
Feliratozta: Matt
Illusztrálta: Dettyke és Matt
Feliratozta: Matt
RSS Feed
