
Az előző hét tartalmából:
- Kedden Nana belső hasonmásokról szóló kérdése elsősorban az írókat érintette, akik rendre közel azonos válaszokat adtak: akaratlanul ugyan, de ők maguk is belekerülnek a történeteikbe.
- Április elseje alkalmából megtréfáltunk bennetek egy icipicit, de akadtak köztetek olyanok, akik nem dőltek be a közleményünknek, sőt, kifejezetten leleményes válasszal vágtak vissza! :D
- Csütörtökön Matt a harmadik széria kedvelőit örvendeztette meg egy nagyon hasznos tippel az egyedi tartalmak kezeléséről.
- Pénteken egy igaz történetet feldolgozó novellát olvashattatok "Ki nyúlta le a 130 eurónkat?" címmel.
- Szombati játékunk most csak egyetlen kérdésből állt: igaz vagy hamis?
- Gabett a készülő novellájából múlt héten képeket mutatott, most egy részletet hozott, amit megtaláltok a "Read More" után.
- Nana a My Sims fóruma után nálunk is lerántotta a leplet a főszereplőjéről, Oliviáról és annak barátnőjéről, Miláról, valamint megosztott egy fotót a nyomozóiról is.
- Rochelle "Hazel" című novelláján munkálkodik, melynek címszereplőjét ITT tekinthetitek meg, továbbá érdekesség, hogy a nyitóképen maga az írónő is szerepel (a barna hajú, szemüveges lány a háttérben).
- Jó hírrel szolgálhatok az "Ezüst krónikák"-ra áhítozóknak, ugyanis Nita újabb időpontot lőtt be: ebben az ütemben haladva legjobb forgatókönyv szerint május elején, legrosszabb esetben július közepe körül jelenhet meg.
- Ahsoka legújabb képeit ITT, ITT, ITT és ITT érhetitek el.
- Többen is jeleztetek EHHEZ (köszi a képet Gabettnek!) hasonló problémát, ami szerencsére csak átmeneti volt. A Weebly szeret néha rosszalkodni. :)
- Újabb novellák a láthatáron!
- A hétvégén beérkezett tale-ről nem is beszélve. Csak győzzétek kivárni! MUHAHA!
"Néha még álmodom az életemről. Igazán kellemes volt, a halálom is után még sokáig visszavágytam a Földre. Csak ültem mozdulatlanul, s a régmúltról merengtem, úgy kapaszkodtam belé, mintha nélküle én sem létezhetnék többé. De egy idő után rá kellett ébrednem, hogy milyen jó itt. Furcsa volt megtapasztalni ezt az egészen új létezést, de közben csodálatos is. S attól a naptól kezdve, hogy erre rájöttem, a régi életem emlékei távolodni kezdtek, elhomályosodtak, jelentéktelenné váltak. Már nem volt, ami odakössön, mert nem akartam többé odatartozni. Itt minden sokkal békésebb és egyszerűbb, s nem hiányzik többé semmi sem.
Na, jó, talán mégis.
Az emberek. Odalent mindig volt valaki mellettem, barátok, család, de itt egyedül vagyok. Egyedül a Mennyországban. A boldogságom társtalan, s ezért véges. Valahogy így válik teherré az örökkévalóság.
Úgyhogy most várok. Hátha…"